L. SIMON LÁSZLÓ BLOGJA

HTML

Friss topikok

2013.10.07. 16:03 L. Simon László

„Lenyúlás” helyett célszerűbb felhasználás: higgadtan a jogdíjakról

Címkék: Zene NKA Szerzői jog

Nem könnyű higgadtnak maradni, amikor az üres adathordozók – CD-lemezek, pendrive-ok, memóriakártyák – után szedett jogdíjak egy részének az eddigiektől eltérő felosztását javasló törvénymódosítás úgy köszön vissza a magyar sajtóban, hogy a kormány le akarja nyúlni a zenészek jövedelmének negyedét. Nem tudom, melyik a rosszabb: ha mindez pusztán a hazai média tájékozatlanságát és felületességét jelzi, vagy ha arról van szó, hogy az újságírók és egyes politikai blogok szerzői készségesen átveszik az eddigi privilégiumaikat féltő jogkezelők sirámait, hogy újabbat rúghassanak a kormányba és a kormányzó pártba.

De őrizzük meg a hidegvérünket, és az értelmes vita reményében próbáljunk tiszta vizet önteni a pohárba. Hátha néhányakkal – különösen a tiltakozásba sikeresen bevont zenészekkel, akiket továbbra is partnernek tekintünk – sikerül megértetni, hogy a törvényalkotókat nem a „lenyúlás” szándéka vezérli, hanem a felhasználók által befizetett járulékok célszerűbb felhasználásának igénye. Ez utóbbi, ha nem torpedózzák meg az önös érdekeiket nézők és a rövid távon gondolkodók, az egész magyar zenésztársadalom érdekét szolgálja, beleértve ebbe a feltörekvő új nemzedékeket is.

Először is pontosítsuk, milyen pénzekről szól ez a vita. Már az eredeti jogszabály elfogadásakor is sokan háborogtak amiatt, hogy az üres adathordozók – akkor még kazetták, ma már inkább a fényképezőgépekben és telefonokban használt memóriakártyák, a merevlemezek, az írható CD- és DVD-lemezek – árába jogdíjat építettek. Azt vélelmezve, hogy ezekre olyan tartalmak – elsősorban zenék és filmek – kerülhetnek, amelyek után más módon nem szedhető be jogdíj. Ez Európában ismert és elfogadott gyakorlat, ennek a jogosságát mi sem vitatjuk. Ennek következtében fizetnek évente 2,5–3,5 milliárd forint jogdíjat a felhasználók feltételezett kulturális tartalmak után. Például a fényképezőgépünkben lévő memóriakártya vásárlásakor akkor is fizetünk jogdíjat, ha arra kizárólag a saját fotóink kerülnek. Ahogy a telefonunkban lévő memóriakártya után is, pedig arra csak a szolgáltatók által kínált ingyenes vagy fizetős – tehát eleve jogtiszta – tartalmakat töltünk le.

Nem árt tudni, hogy az évek óta így befolyó, jelentős összegű jogdíjat az úgy nevezett közös jogkezelő szervezetek osztják újra saját tagjaik között, az azonosítható kiadványok eladásai, a médiumokban és a szórakozóhelyeken történt lejátszások gyakorisága és a fellépések alapján képzett elosztási arány szerint. Vagyis az üres adathordozók után a népszerűbb zeneszerzők és előadók tetemes, a kevésbé ismertek elhanyagolható bevételre tesznek szert, holott egyáltalán nem biztos, hogy azokra csak az előbbiek szellemi termékei kerülnek. Ráadásul mindez egy olyan rendszeren keresztül történik, amely – mint az a Kulturális és Sajtóbizottság júniusi nyilvános meghallgatásán is kiderült – a jogdíj-jogosultak és a befizetők számára sem megnyugtató módon, ráadásul elég drágán működik. (Nem lehet megállni, hogy a mostani törvényjavaslat ellen petíciót aláíró művészek figyelmét ne hívjam fel arra: a jogkezelők működési költségei többszörösét teszik ki annak az összegnek, amiről most azt állítják, hogy a jogdíjra jogosultak zsebéből készül kivenni a kormány! Az Artisjus például 2012-ben a saját jogosultjai számára beszedett, 1 422 millió forintnyi jogdíjból a teljes összeg 23%-át 327 millió forintot vont le beszedési és felosztási kezelési költség címén.)

A jelenlegi gyakorlat tehát voltaképpen kétszeresen honorálja a sikeres előadókat, akikhez a jogdíjbevételek jelentős része eleve befolyik. A jelen javaslat ezzel szemben az üres hordozók után fizetendő díjak – tehát nem a hagyományos értelemben vett jogdíjak! – elosztásának újragondolásával a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül új művek megszületését és azoknak a közönséghez való eljuttatását kívánja támogatni. Vagyis nem az eddigi lemezeladások vagy a lejátszási gyakoriság alapján osztanánk el a feltételezett teljesítmény után szedett díjat, hanem pályázati úton, életképes tervekre és támogatható ötletekre fordítva.

A Nemzeti Kulturális Alap alelnökeként csak támogatni tudom ezt a kezdeményezést, és erre buzdítanék minden művészt is. Főként azokat, akiknek nem a jogdíjbevételek jelentik a jövedelmük jelentős részét, akik a jövőben megszülető alkotásaikhoz remélnek támogatást, netán a feltörekvő, fiatal nemzedék mellé is hajlandók odaállni. Még egyszer hozzáteszem: nem a saját pénzük, hanem az állam által átengedett járulékszerű befizetés egy részének újraosztása révén.

Amennyiben a törvénymódosítás következtében többletforráshoz jut a Nemzeti Kulturális Alap, azt pályázati úton olyan szakmai kollégiumok fogják elosztani, amelyek a jogdíjakra jogosult művészeti ágakat fedik le. Ezért tettem javaslatot a jelenlegi Előadó-művészet Kollégiuma kettéválására és az NKA-hoz már eddig is befolyó szerzői jogdíjbevételekről döntő ideiglenes kollégium megszüntetésére, aminek révén létrejönne az új Zenei Kollégium, ahol kiemelt figyelmet kapna a hazai könnyűzene is. (Érdemes hozzátenni, hogy ez az elosztási mód összhangban van az Európai Unió e tárgykörben tett legújabb ajánlásaival, illetve az Európai Bíróság döntésével. Az Európai Bíróság a 2013. július 11-i ítéletében az egyes méltányos díjigényeket, köztük az üreshordozók után beszedett díjakat vizsgálva megállapította, hogy a méltányos díjigények tekintetében lehetséges a díjazás egy részét közvetett kompenzáció, például szociális és kulturális támogatások formájában nyújtani.)

Az NKA kezelésében az üres adathordozók után fizetett jogdíjak egy részéből olyan programok indulhatnak, amelyek a szerzők és az előadók támogatása mellett a magyar zenészeknek fellépési lehetőséget biztosító helyszínek hangtechnikájának fejlesztését, a hazai könnyűzenészek nemzetközi megjelenésének támogatását, a fiatal tehetségek nem tehetségkutató műsorokon keresztüli bemutatkozását szolgálják. Azaz csupa olyan ügyet, amelyeknek a támogatására a közös jogkezelőkhöz eddig befolyt milliárdokból nem számíthattunk – mi, akik nem haszonélvezői, hanem befizetői voltunk ezeknek a pénzeknek.

Az új elosztási rendet ráadásul egyáltalán nem a szakma kizárásával fogjuk kialakítani. A törvénymódosítás elfogadását követően, az új NKA-kollégium összetételének és programjának meghatározása során maximális nyitottsággal szeretnénk együttgondolkodni a legitim szakmai szervezetek vezetőivel, valamint a jogdíjakat kezelő intézmények képviselőivel. Célunk ugyanis nem a „lenyúlás”, a művészek jövedelmeinek megcsapolása, hanem a felhasználók által befizetett, ám konkrét teljesítményhez nem köthető jogdíjak elosztásának újragondolása, többek között a magyar zene jövője érdekében.

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://lsimon.blog.hu/api/trackback/id/tr285555471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Sharky77 2013.10.07. 19:19:08

Na most ha nem a jogtulajdonosok kapják meg az ezen a címen kivetett díjat, akkor nem lehet azt továbbiakban jogdíjnak nevezni.

Peter Mezei 2013.10.07. 21:16:41

Sajnos a fenti érvelés csak a pozitívnak vélt oldalát mutatja be a lépésnek. A törvénymódosításnak azonban nincs racionalitása. Ha a kultúra fent megjelölt támogatása lett volna az igazi cél, akkor azt úgy is el lehetett volna érni, hogy a kormány elkülönít a költségvetésből egy ekkora összeget, s azt osztja fel a szerzők, előadók stb. között.

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2013.10.07. 23:02:00

2013-nem eljutott a államtitkárságig az Artisjus "működése", jogdíjbeszedő és szétorsztó gyakorlata?
Hát igen, nem éppen egy "nonprofit" cég.

Amúgy rövid úton megoldódna, ha NEM lenne semmilyen jogdíj az írható DVD-ken, pendrive-okon, memóriakártyákon.

Esetleg akkor nem lenne idehaza 5x (!) drágább egy írható DVD mint Szolvákiában. Mert a legálisan több eladott DVD/pendrive/memóriakártya több áfabevétel, több adó, több munkahely.

alf (törölt) 2013.10.07. 23:55:39

Az ész megáll és szalutál.. :(
Azért, mert egy eddig is vérlázító és rettenetes gyakorlat (jelesül, hogy a saját fényképeim jogdíját előre lenyúlják forgalmazók és vámszedők a gépben lévő memóriakártyán keresztül) jelenleg is prosperál, elmagyarázza kedves Simon úr, hogy most, azon felül(!), tiszta jó szándékból, központilag mások zsebét és tömni fogják. Nem is úgy ahogy mindenki érti (mert ennek a kormányzatnak ugye mindig csak a rossz szándék nem érti a céljait és ha a nyilvánvalóan kéket sokan kéknek látják, akkor csak puszta rosszindulat, hogy a tisztelt publikum is kéknek akarja látni, miközben a kormány ugye erősködik, hogy de pedig az piros...), és persze már megint csak a nép iránt érzett önzetlen jóakarás...

Már meg ne tessen haragudni, ha elvonnak 25%-ot azoktól akik alkottak valamit és azoknak adják akik (maguk szerint) jobban megérdemlik, akkor már mi a fészkes fenének másnak kéne ezt hívni, mint önkényes elvonás, más szóval szabad lerablása a még működő akárminek is?

És már itt is az új "múzeumi törvény", a miniszter "úr" majd megmondja, hogy kinek a villácskájába is lógjon az a kép a falon, ami eddig közkincs volt.. De majd jömn a magyarázat, hogy "ááááááá, ezt is csak rosszul értik azok akik értik"

prakp 2013.10.08. 07:13:55

Rablóbanda. Az elmúlt 5 évben nem volt, csak saját anyag az összes adathordozón, amit vettem (DVD-R, pendrive, SDHC). Szokás szerint a politikusok megint nem látják a fától az erdőt. Fel kell költözni online, aztán hallgatásonként 5 Ft vagy amennyit ér, aztán szevasz. Az is érdekelne, hogy szerintük hogyan kerül egy pendrive-ra jogvédett cucc?

Juliusz 2013.10.08. 14:01:26

A módszer bosszantóbb, mint a tartalom. Jobb lett volna először meggyőzni az érintetteket, mint utólag magyarázni. Együttműködés, nemzeti fosztó-jelző nélkül.

Az Artisjus költségeit nem lehet egy-az-egyben összevetni az NKA-val. A díjak beszedése és a fölhasználások regisztrálása sokba kerül, még ha a 23%-ból lehet is faragni. (Mindig lehet.)

NilsMF 2013.10.08. 17:33:51

Aha, most már értem. És NYILVÁN a pályázatok elbírálása tiszta és részrehajlás-mentes lesz, ahogy mindig... Demagóg f@szkalap.

Tabár István 2013.10.08. 23:58:48

Én egy olyan szerző vagyok, akit érint ez a változás. Szeretném elmondani, hogy 20 évvel ezelőtt még virágzott a koncert piac és a hanglemez piac is. Ismerek sok olyan zenészt, aki ebből megélt, mint bárki más aki asztalos, felszolgáló, vagy mérnök. Aztán köszönhetően az informatika óriási fejlődésének, az internet gigantikus térnyerésének, a zene ma már korlátlanul mindenkihez eljuthat, aki él ezzel a lehetőséggel. Főleg az okos telefonok térnyerésével, ma már lejátszóra sincs szükség... legálisan, akárki fellép a youtube-ra, sétál az utcán, azt hallgat amit akar... és a Google kifizet a Artisjus-nak egy nevetségesen alacsony összeget, amit fel lehet osztani a jogosultak között.. Szóval hogy visszatérjek zenész kollégáimra, közölük sokan több mint 100 lemezen való közreműködés után havi 40-50 ezer forintból élnek... ebbe a magánmásolásból kapott jogdíjuk is bele értendő. Persze akinek nem volt teljesítménye, az elenyésző filléreket, vagy azt sem kapott. Akinek pedig volt, az arányosan egyre többet... és elképzelhető, hogy akinek gigászi a repertoárja, annak a bevétele is az. Szóval, néhány olyan művész kivételével, akinek fanatikusak a rajongói. a koncertezés az elmúlt 10 évben szeptembertől áprilisig a karácsonyi szezont kivéve a minimálisra redukálódott.. ebbe az is belejátszik, hogy a hallgatóságnak jegyvásárlásra évek óta nincs pénze ( sárga csekkek ), a művelődési házak támogatása a rendszerváltás után megszűnt... tehát zenészek számára ez a megélhetési forma minimális... Aztán jött a korábban említett internet BUMM! Mi lett belőle? El lehetetlenedett a Hanghordozó Piac. A forgalom gyorsan az 5%-ra esett vissza... viszont mindenki hallgathatta, hallgathatja ingyen az összes létező zenét! A kiadók csődbe mentek, egy kettő minimális dolgozói létszámmal még vegetál! Lemezkészítésért ezek a kiadók ma már egy fillért sem fizetnek! :) Nincs miből.. Zenészek számára az egyetlen még létező reális bevételi forrás a Szerzői jogdíj és annak különböző formái. Esetleg egy győzelem egy tehetségkutatóban ( :) ), de az is csak ideig óráig! Illetve a külföldön zenélés! Én nem vitatom a döntés szándékait, de felhívnám a figyelmet arra, hogy lassan a nincs-ből lehet csak elvenni. 20 éve nézem ennek a szakmának a ( pénzügyi ) elsorvadását! Nagyszerű dolog az Internet, nem vitatom! De mit is adott nekünk, zenészeknek, szerzőknek? Azt, hogy sokan inkább otthon maradnak a gépük előtt mert minden a szobájukba jön ingyen..., ( ja igen a szolgáltatóknak azért fizetnek!!! ) amit mi előállítunk pénzért. Ebbe benne van a tanulásunk, a próbáink, a stúdiózásunk... a képi anyag amit néznek... is ráadásul... szóval a szabadságot adta... de nem a miénket.. és mit kapunk cserébe? A Google-tól egy nevetségesen alacsony összeget. Ami pedig a teljesítmény arányos fizetésünket illeti. Ezt a rendszert én csak bizonyos keretek között vitatnám arányaiban... ugyanis a világban minden teljesítmény arányosan kell hogy működjön és persze kell a szociális érzékenység is, de annak jogosságát én nem vitatnám, hogy a teljesítményt értékelni kell!

Karpati Zoltan 2013.10.10. 09:55:59

Szerintem a dolog könnyen összefoglalható: vegyük ki a most meglévő ( jó-rossz ) rendszerből a bevételek egy részét és adjuk azoknak, akik nekünk kedvesek. Inkább a meglévő rendszeren kellene javítani - ez nem az, hiszen az elvonástól eltekintve minden marad a régiben. Sok érvvel lehetne konkrétan is vitatkozni, de minek ? A döntés megszületett, aki akar örül, aki akar káromkodik, oszt annyi.

Tyto Alba 2013.10.10. 22:06:44

Ismerjük az 50 ezerből élő szegény zenéseket, akinek mindig van pénzük, mondjuk, piára. Meg ismerjük a zenészek adó- és járulékfizetési szokásait is "a koncertezés az elmúlt 10 évben szeptembertől áprilisig a karácsonyi szezont kivéve a minimálisra redukálódott"...kinek a koncertjéről beszélünk???

Tabár István 2013.10.11. 03:22:54

Tisztelt Tyto!

Jó is, hogy szóba hozta, idézem: "ismerjük a zenészek adó- és járulékfizetési szokásait", tájékoztatom, hogy az Artisjus a szerzőknek a jogdíjat, alapból csak az adólevonások után fizeti ki. Ennyit az adózási szokásokról és akkor térjünk át a járulék fizetésre. Sok zenésztársammal egyetemben azért vagyok kénytelen fenntartani egy BT-t, hogy fizessem a járulékokat. Hogy részesülhessek orvosi ellátásban és legyen nyugdíjam. Fizetek könyvelőt, és kifizetem mindazt, ami a céggel jár. 20 éve fizetem a járulékokat ugyanúgy mint mások. Nem tudom kik azok akik "ismerjük az 50 ezerből élő szegény zenéseket, akiknek mindig van pénzük piára", de tájékoztatom, az igazi zenészek többsége vagy antialkoholista, vagy társasági ivó. Mivel Magyarországon a 8 millió felnőttből fél millió alkoholista, ezért nyilván a zenészek között is vannak alkoholisták. Utolsó felvetésére pedig azt válaszolom, hogy azoknak a koncertjeiről beszélünk, akiknek a nyári szezonban és karácsonyi szezonban tudnak fellépéseik lenni, a köztes szezonban pedig nemigen, hiszen akkor a fellépési ( koncert ) lehetőségek igen csekélyek!

hoplita 2013.10.15. 13:48:48

Inkább erről ugass, te zsidókurvák pinájáról gipsznyomatot vevő köcsög.

Vita a holokausztiparról - L. Simon a jegyzőkönyvrészlet közzétételével indított Facebook-vitát

További részletek: kuruc.info/r/2/119033/#ixzz2hn41xAmw

Azt hiszed, te hombárfejű majom, hogy elfelejtjük majd a szemétkedéseidet?
Hát tévedsz....nagyot, te köcsög.

(II. Torgyán Виктор) THY Rokk *n* Troller 2013.10.18. 22:24:53

@Tabár István: Ne aggódjon, nyugdíjat sem fog kapni. Azt is megvédték.

@Poszt: senki sem vesz itthon adathordozót hivatalosan, kivéve az állami cégeket.