L. SIMON LÁSZLÓ BLOGJA

HTML

Friss topikok

2013.03.25. 10:27 L. Simon László

Kulturális siker botrány nélkül: megnyílt a BMC

Címkék: Zene BMC Előadó-művészet

Ha a politikusoknak semmi egyéb hasznuk nem volt a Budapesti Music Center megnyitásán, minthogy Gőz László vállalkozására ráirányítsák a média, és azon keresztül a közvélemény figyelmét, már akkor is megérte, hogy ott voltunk. A IX. kerületi Mátyás utcában tegnap átadott BMC ugyanis egy olyan magánkezdeményezés, ami nagyon sok tekintetben példaértékű és követendő.

Volt szerencsém az épületet még félkész állapotában is bejárni, miközben Gőz László elképesztő elhivatottsággal magyarázta, hogy a ház legutolsó négyzetméterét is miként találta ki a zene és a zenészek szolgálatára. Ráadásul egy olyan közösségi tér létrehozásában gondolkodott, amely a művészek mellett a közönséget is ki akarja szolgálni úgy, hogy az intézmény fenntarthatóságát is szem előtt tartja. A múzeumaink és a közművelődési intézményeinek megújítása előtt minden költségvetési forrással gazdálkodó vezetőt és beruházót el kellene vinni a BMC-be, hogy megmutassuk nekik: a közjót nemcsak közpénzen, de jó ötletek révén saját bevételt termelve is lehet szolgálni.

A tavaly őszi bejárása alkalmával adott kezembe Gőz László egy prospektust, amit most hirtelen már nem tudnék elővenni, viszont egy fotót a mai napig őrzök emlékezetemben. A Gellért-hegyről készülhetett a pesti oldalt mutató kép, valamikor 2011 elején. A gazdasági válság harmadik évében, a pesti házak közül egyetlen toronydaru emelkedett ki. Az, amelyik a Mátyás utcai sarki bérház átépítésén dolgozott. Akkor, amikor ebben az országban szinte senki nem akart fejleszteni, beruházni, újat létrehozni, hivatkozva a válságra. Gőz László viszont mintha azt a tőzsdei aranyszabályt alkalmazta volna, miszerint a siker titka, hogy amikor más elad, akkor vásároljunk. Azt hiszem, ez a mentalitás is kell ahhoz, hogy abból a gazdasági és immár szellemi válságból, amibe 2008 őszén elkezdtünk belekeveredni, végre saját erőnkből kimásszunk. Nem mondom, vannak kockázatai, de Gőz László és a BMC éppen azt mutatja, hogy nem esélytelen a dolog.

Igaz, ehhez olyan „termék” kell, ami a nemzetközi piacon is megállja a helyét. Márpedig a klasszikus és kortárs magyar zene, zeneszerzők és előadók ilyennek tekinthetők. A BMC átadásán is utaltam arra, hogy ha Gőz László titokban tartotta volna beruházását, a Nemzeti Kulturális Alaphoz beérkező pályázatok az elmúlt hónapokban biztos, hogy lebuktatják. Az NKA-hoz ugyanis legalább harminc olyan támogatási kérelem érkezett eddig, amelyek helyszínéül vagy közreműködő partneréül a BMC-t jelölték meg. Csupa olyan produkció, amelyek a kezdeti segítség révén versenyképesek lehetnek.

Ezért érte meg a BMC befejezéséhez is 500 millió forint állami támogatást nyújtani. Igaz, a média könnyen elsiklott emellett, hiszen akkor be kellett volna ismerni: európai mércével értékes kulturális ügyek mellé áll a kormány. És nem azért, mert politikai hasznot remél belőle. Ugyanis a politikai marketing szemszögéből nézve ez az 500 millió fele annyi sajtómegjelenést sem generált, mint mondjuk a független színházaknak végül mégis odaadott hasonló összeg, avagy a Markó Iván társulatának és Kerényi Imre könyvsorozatának támogatására együttesen szánt forrás. Mert a botrány nélküli sikereket még mindig nem tudjuk eléggé világgá kürtölni. Mintha be lennénk oltva az ellen, hogy a közös sikereinknek örüljünk. Holott a BMC jó példa lehetne erre is.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lsimon.blog.hu/api/trackback/id/tr75168469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mandras 2013.03.25. 18:34:00

Valóban szenzáció, ha a kormány egyszer, kivételesen arra költi a pénzünket, amire beszedte. Egyébként az összes szakmai fórum foglalkozott vele, jelentős terjedelemben. A közönségnek szóló fórumok, lapok meg majd akkor fognak,ha játszanak is benne.

Papirius Cursor 2013.03.25. 18:51:23

Ez a kijelentés igaztalan és hamis: "Mintha be lennénk oltva az ellen, hogy a közös sikereinknek örüljünk." - nem, nem vagyunk beoltva, igenis örülünk a közös sikereknek. Nem is értem, hogy mire folyton ez a nyavalygás és műmájerkodás. Ezer példája van a közös örömnek, de valahogy a jobboldal mindig indíttatást érez arra, hogy közvetve-közvetlen panaszkodjon, jajkenoljon, pedig nincs miért. Jómagam vagy egy tucat cikket olvastam erről, de ha ez sem elég, tetszettek volna profi propagandát csinálni, ott az egész közmédia, az mire van, ha nem erre? Csak a haverek pénztologatására jó, erre nem?

vikvik · http://www.youtube.com/victorsethy 2013.04.17. 00:50:04

Kortárs magyar zenészként örülnöm illene.S ígérem,örülni is fogok,mihelyst bármi nemű választ kapok a BMC-nek írott e-mailjeimre.Mert addig csak az az érzésem,mint eleddig túlnyomó részben : a jól "bejáratott",valójában csak néhány igazi tehetséggel büszkélkedő szakmai "elit" tagjai lehetnek részese...gyakorlatilag bár minek.Mindenki más pedig mehet tetszőleges éghajlatra -,ahogy az az utóbbi évtizedekben lenni szokott.Fel-fel buzduló reménnyel várom a fejleményeket,tisztelettel: Séthy Viktor